Nehéz volt közelíteni egy picit megrémült mert valami más volt de nem tudta h mi csak érezte ...Odament a kapuhoz és megfogta a kilincset ekkor egy élmény jutott eszébe mikor odaértek a szerelmével és a kapunak esve ölelkeztek annyira nem akartak elszakadni egymástól...sajnos itt is szakadtak el egymástól itt volt a kezdet és a vég a világ más értékrendet váltott más lett az idő a levegő a lélegzet az öröm átalakult szomrúságba az ölelés már nem ölelés csak fájdalom a nézés homályos a könyektől a szív gyorsan ver és nem érti mikép és miért...kinyitotta és hírtelen egy erős szellő megcsapta elindult a feltört betonon semmit nem változott ...Odaért az ajtóhoz gyorsan vert a szíve félt h mi lesz kopogjon vagy csak nézze az ajtót és forduljon vissza de nemtudta h mi vár rá ...csengetett... Lassú lépteket hallot tudta h az apuka lesz aki régen is így jött.. katona volt egy lőgyakorlaton sebesült meg azóta biceg..egy golyó gellert kapott és pont őt találta el...kinyilt az ajtó az apuka rémülten nézett és mégis örült h megint egy régi arc...
folyt köv..