A 2. nap...

Még mindig rossz de nagyon...Hisz a reménykedés még mindig a szemem előtt lebeg h kimegyek és ott áll.Nehéz ez a teher...Látni akarom megint és megint és mindig de nem lehet.
Egész nap csak gondolkozom ahogy tegnap nem tudom h miért következett be ez vagy h miért pont most mert én nem akartam volna ezt de ő igen és ez ezek szerint nem mehetett így tovább.
Felteszem magamnak azt a kérdést!? hogy miért mondja mindenki azt h a szerelem mindent kibír.....???? Akkor a szerelem amit érzek iránt csak Bennem ilyen erős és csak én szeretem feltétlenül..? Nem tudom h mit érez pedig szeretném megtudni..azt mondta h ő is szeret akkor meg miért váltunk el egymástól.?Meg kellett volna próbálni azt amit megbeszéltünk és ha az sem ment volna sokkal könnyebben ereszteném el magamtól de esélyt sem adtunk magunknak.Csak kimondtuk de miért én nem akarom ezt...
Gondolatok amivel egyfolytában bántom magam de nem tudok másra gondolni hisz nagyon sok időt voltunk együtt és szeretem még mindig és még sokáig...
Nekem nem veszi el a gondolataimat a pia vagy a drog mert ezekhez miért is nyúlnék hisz soha nem éreztem irántuk vágyat...Akarlak látni újra ...leülni veled és megbeszélni megint de most úgy h tényleg legyen értelme nem csak az legyen belőle h tudatosan mondjuk ki h vége ennek nincs értelme a szívem szakad meg...
Nem értek dolgokat el akarok menekülni az estébe az álmokba h újra velem legyen ...Este álmaimban nem történt ez meg ott voltam a ballagáson együtt voltunk fogtam a kezét a pici kezecskét amit lehet többet nem fogok érezni néztem azt a ruhát amit szerettem nagyon,a gyönyörű szemét és azt ami áramlott ki belőle h szeret az a nézés nagyon hiányzik...
A mondatai a becézgetés Kis Tigrisem, Buci és Picim
Hallani akarom a szájából de miért is reménykedem olyan dolgokban amik már elvesztek...
Ő lehet jobban bírja mint én nem tudhatom épp ezért akarom tudni h mit érez...
Vagy csak nekem fáj ennyire..nem tudhatom....
Mindenhol őt látom megint ,mint régen
Szeretlek nagyon és hiányzol
Üdv. ......