Mert kell..!

Este van és kezdődik a töprengés hogy talán majd a holnap más lesz. Mindenki keres vakamit vagy valakit a világban amitől jobb,erősebb és boldogabb lehet.De azthiszem ritkán találják meg ,szinte senki.Hiába mondja akárki is hogy én megtaláltam és elértem a céljaimat mikor ez csak egy olyan dolog amit elvár hogy elmondjon másnak. Kérdezem  én miért van az hogy ha már jól érzed magad és biztosnak egyszer csak kapsz egy nap pofont az élettől és ahogy az elsőt megkapod következik még jónéhány... Én most asszem ebben a cipőben járok sőt nem értek dolgokat . Ha valami jó miért dobjuk el magunktól? Nekünk embereknek nincs lejárási időnk max csak eltávozunk valamikor.Ha valaki melletted van és szeret sőt imád és nem akar elvesziteni miért mond ki olyan dolgokat amivel nem csak a másikat de magát is bántja. Gondoljunk bele miért kell mindig a gondok problémák mögött becsukni az ajtót én lehet tudom de ha nem így van bocsánat. Könnyebb elfeledni dolgokat mint tenni érte. Hisz a múltal ki foglalkozik csak emlegetik ,hogy milyen jó és rossz volt de közben meg nem fog változtatni rajta soha mert minek.A legkönnyebb a feledés ami miatt itt tart sok kapcsolat.Szavakkal dobálozunk miközben cselekedni kéne.Kapcsolatok mennek tönkre mert elbeszélnek egymás mellet vicces de nem így van csak más szemmel tekintenek a világra.Az egyik fél gondja rászakad a másikra és ezzel elnyomják az érzelmeket mert már nem azon vannak hogy jobbá tegyék a kapcsolatukat hanem inkább csúsznak lefelé a lejtőn és azt várják mikor lehet becsukni a másik előtt azt a bizonyos ajtót.Vége egy kapcsolatnak és azon van mind a két fél hogy úgymond új életet kezdjen de minek ? és erre is megvan a válasz. Azért hogy a másikat újra visszakapja de ebbe egyikük sem gondol bele mert ahogy telik az idő a múltal elfelednek mindent.De még jó ideig emlegetik egymást  hisz visszatérő vendégek lesznek a barátok beszélgetésiben a hiány nagy úr. Hiány érzése és mégse tesz senki érte semmit vagyis próbálkozások vannak még kis ideig utána, a várakozás következik és a beletörődés és csak vágyakozás és utána következik a múlt amit írtam. Megtalálod azt az embert akit a másik felednek hiszel még ha ellentétek is vannak de kit érdekel ha minden oké.Nem az ellentétek teszik azt a kapcsolattal amivé lesz, hanem a becsukott ajtók.Mindenkinek más a nézete neveltetése és ezért nem kell lenézni senkit mert ahogy tartja sok ember mindenki más és más és épp ezért szép sok kapcsolat mert megélnek rossz, jó ,kellemetlen dolgokat de akkor is kitartanak egymás mellett lásd nagszülők. Üresség van és inkább szenved valaki miközben karnyújtásnyira van a másik mint hogy tenne érte,ellene valamit. Nem új kapcsolatokat kéne keresni mint sokan teszik ,hogy a másikat elfeledje hanem tenni azért a kapcsolatért ami már szinte elveszett de minek is mondok ilyet senki nem ilyen. Fáj hogy nem tudják az emberek megkülönböztetni manapság azt hogy ki érdemes a szeretetre és bizalomra. Már párszor hallottam hogy túl jó ember vagyok de úgyérzem ebbe is bele lehet fáradni idővel ha túl jó vagyok miért vagyok egyedül megint? Az első bocsánatkérés, virág ,csók, érintések ,együtt alvás, szeretkezés,ébredés,mosoly,és végül a Szeretlek szó.Fura de ez mind hiányzik pedig nem ezt akarom érezni és ezért írtam ezeket a dolgokat amiket írtam mert én is csak múltnak akarom tekinteni a dolgokat pedig nem ezt kell tennem csak nehéz hogy elkezdeni mindent...Hiába nyújtom a karom felé és az élet felé csak a semmibe nyújtózom. Sok pofont fogok még kapni tudom de nem akarok.
Vannak viszont napok mikor sokan úgy kelünk hogy ma megválltjuk a világot csak ezzel is  az a baj hogy éves szinten talán két ,három nap ilyen:) Álarcot viselünk de én leveszem most és csak tekintek abba az életbe amit a múltamnak tekintek.